Diploma 2012
Alpern Bernadett Anna
"Napló Izraelről 2012" DIPLOMAMUNKA
"Izrael egy kicsit mindig olyannak láttatja magát, amilyennek épp látni szeretnénk. Ha nem gondolunk mélyen a dolgok mögé akár azt is ki lehet jelenteni, hogy az egyik legélhetőbb ország a világon, de ha jobban mögé szeretnénk nézni, akkor rájövünk, hogy sose szeretnénk élni ebben a bizonytalanságban, amivel a helyieknek kell megküzdeni minden nap. Ha időt töltünk el, hallgatagon és figyelünk az apró rezdülésekre, rájövünk, hogy mély problémák lakoznak az országban. Sose tudni pontosan, hogy lesz e holnap, hogy lesz e háború. Sorozatom célja csupán a mindennapi élet észrevétlen jelenéseinek kiragadása volt. Ezek a képek talált fotók. Egyfajta kutatás eredménye mely mondható belső kutatásnak is egyszerre. Saját magam békéjének megtalálása egy olyan helyen, ahol a békéből sajnos nem sok van. Még talán most sem értem, hogy miért reméltem békét ettől az úttól. Békét végül a legkevésbé sem kaptam, így béke helyett hazahoztam az emlékeimet az utazásaimról."
"Diplomamunkám fő sorozatában az ipar és a táj kapcsolatát fényképeztem különböző helyszíneken Magyarországon. Fotósorozatom témájául azért választottam az ipar és táj kapcsolatát, mert mind környezeti – környezetvédelmi szempontból, valamint gazdasági – világgazdasági szempontból és kulturális szempontból fontos és aktuális téma. Az ipar az ipari forradalom óta egyre növekvő léptékben változtatta és a mai napig egyre gyorsuló ütemben változtatja mindennapjainkat és a környezetünket – azt, ahogyan élünk, ahogy munkába járunk, hogy milyen munkába járunk, amit eszünk, amit belélegzünk, amit látunk, amikor kinézünk az ablakon. Mára ez a folyamat odáig jutott, hogy nem lehet – legyen az politikai szempont, vagy egyszerűen személyes hozzáállás – figyelmen kívül hagyni az ipar környezetre alakított hatását. Ez egy égető, aktuális, globális méretű kérdés, melyet mind politikai, mind morális felelősséggel kell kezelni. ..."
2012. június 19. 14:00 óra AGÓRA II.-III. emelet
megtekinthető: 2012. június 19-28.
Média:
Alpern Bernadett Anna
Fotóriporter -és képszerkesztő szak
"Napló Izraelről 2012" DIPLOMAMUNKA
konzulens: Pecsics Mária adjunktus
Molnár Zoltán fotográfus
opponens: Károly Sándor Áron DLA, adjunktus
"Izrael egy kicsit mindig olyannak láttatja magát, amilyennek épp látni szeretnénk. Ha nem gondolunk mélyen a dolgok mögé akár azt is ki lehet jelenteni, hogy az egyik legélhetőbb ország a világon, de ha jobban mögé szeretnénk nézni, akkor rájövünk, hogy sose szeretnénk élni ebben a bizonytalanságban, amivel a helyieknek kell megküzdeni minden nap. Ha időt töltünk el, hallgatagon és figyelünk az apró rezdülésekre, rájövünk, hogy mély problémák lakoznak az országban. Sose tudni pontosan, hogy lesz e holnap, hogy lesz e háború. Sorozatom célja csupán a mindennapi élet észrevétlen jelenéseinek kiragadása volt. Ezek a képek talált fotók. Egyfajta kutatás eredménye mely mondható belső kutatásnak is egyszerre. Saját magam békéjének megtalálása egy olyan helyen, ahol a békéből sajnos nem sok van. Még talán most sem értem, hogy miért reméltem békét ettől az úttól. Békét végül a legkevésbé sem kaptam, így béke helyett hazahoztam az emlékeimet az utazásaimról."
Kosina Anett
Fotóriporter -és képszerkesztő szak
"80’s Tényleg elveszett generáció a miénk? " DIPLOMAMUNKA
konzulens: Pecsics Mária adjunktus
"Az Y generáció tagjairól, a 25 és 35 év közötti emberekről készítettem a diplomamunkámat. Az ebbe a korosztályba tartozó fiatalokról fotóztam portrékat, ami kifejezi azt a hangulatot, ami mostanában jellemző erre a generációra. Sokan hívják ezt az elveszettség, a motiválatlanság, a „toporgás”, a „levegőben lógás” érzésének. Ezt az összetett érzelmi világot kerestem és szerettem volna minél kifejezőbben megörökíteni egy portrékból és csendéletekből álló sorozattal, megtartva az egyén sajátosságait képeimen. Mivel a diplomamunkám két részből (A és B) áll, a második sorozatnál pont az ellenkezőjét, a határozottságot, a motiváltságot, a rendezettség érzését volt célom kifejezni, szintén férfi portrékon keresztül. Megmutatni egy korosztály lelki világát, a többi generációnak, hogy jobban megértsük egymást."
A sorozat
B sorozat
Pelczer Dóra
Fotóriporter -és képszerkesztő szak
"XXL" DIPLOMAMUNKA
konzulens: Baki Péter adjunktus
"Manapság, ha felmegyünk az internetre, lapozgatunk egy magazint, bekapcsoljuk
a televíziót, vagy csak az utcán sétálgatva a hirdető plakátokat fürk.sszük,
szembetalálkozunk a társadalom szépségideáljával. Korunkban egy nőnek soványnak kell
lennie. Bárki, bármit is mond, például, hogy a szépség belülről fakad, vagy más közhelyet, ez a tény belénk ivódott, mint a középkorban a Biblia. Én koÅNrülbelül 14 éves korom óta küzdök azért, hogy megfeleljek korunk, de leginkább önmagam szépség ideáljának. Ez azt jelenti, hogy 14 éves korom óta folyamatosan fogyókúrázom, és hízom vissza azt, amit nagy kínszenvedéssel leadtam. Huszonhat betöltött évem alatt több mint tíz diétát próbáltam ki, kisebb-nagyobb sikerrel. Volt olyan, amikor lefogytam harminc kilót, majd visszahíztam negyvenet vagy lefogytam negyvenet és visszahíztam ötvenet. Ezt olvasván biztosan mindenki azt gondolja magában, hogy ez a lány beteg, orvosi problémája van. Ennek ellenkezőjét több orvosi vizsgálat is igazolja. Egyszerűen nagyon gyorsan hízom, és nehezen szabadulok meg a kilóimtól. ... Diplomamunkám elkészítésének fő célja az volt, hogy szembesítsem magam saját valóságommal, és a fogyókúra többé ne a személyes Mount Everestemet jelentse, hanem egy kis utcát, amelyen mindennap átsétálok. Ki gondolta volna, hogy a probléma megoldása nem a fogyókúrában keresendő? Én, biztos nem… ...
A sorozat tizenkét képből áll: hat „önakt” és hat mindennapi szituációba elhelyezett
önarckép. A képek közös nevezője az én kövérségem, de mindegyik más témacsoportot jár körül: az első négy kép a szembesüleÅLsről és a belsőértékelésről, az ötödik és hatodik kép a kirekesztettségről és a közösségben való viselkedésről, a hetedik az esztétikai felismerésről, a következő képek a küzdelemről, a fogyókúráról szólnak, a záró kép a beletörődésről és mindennapi magányról szól. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy a sorozat nem akar semmilyen általános következtetést levonni, ez egy személyes napló, megfigyelések a kövérségemről és önmagamról.
Diplomamunkám B része hasonló helyzetben lévő lányokkal foglalkozik, de bennük
nem feltétlenül a kövérség a közös, hanem az, hogy valamilyen okból elégedetlenek
önmagukkal; nem találják helyüket a világban, ezért a virtuális világba menekülnek, ahol
alteregójukkal próbálják felfedezni önmagukat. Ehhez a Second Life nevű szoftvert hívtam segítségül, amely egy részletesen kidolgozott négydimenziós világ és bárki számára ingyenesen hozzáférhető a világhálón."
A sorozat
B sorozat
Pórszász Áron
Fotóriporter -és képszerkesztő szak
"Ipar és Táj. Az ipar és táj ábrázolása a fotográfiában a húszas évektől napjainkig" DIPLOMAMUNKA
konzulens: Pecsics Mária adjunktus
Rátki János művésztanár
"Diplomamunkám fő sorozatában az ipar és a táj kapcsolatát fényképeztem különböző helyszíneken Magyarországon. Fotósorozatom témájául azért választottam az ipar és táj kapcsolatát, mert mind környezeti – környezetvédelmi szempontból, valamint gazdasági – világgazdasági szempontból és kulturális szempontból fontos és aktuális téma. Az ipar az ipari forradalom óta egyre növekvő léptékben változtatta és a mai napig egyre gyorsuló ütemben változtatja mindennapjainkat és a környezetünket – azt, ahogyan élünk, ahogy munkába járunk, hogy milyen munkába járunk, amit eszünk, amit belélegzünk, amit látunk, amikor kinézünk az ablakon. Mára ez a folyamat odáig jutott, hogy nem lehet – legyen az politikai szempont, vagy egyszerűen személyes hozzáállás – figyelmen kívül hagyni az ipar környezetre alakított hatását. Ez egy égető, aktuális, globális méretű kérdés, melyet mind politikai, mind morális felelősséggel kell kezelni. ..."
A sorozat
B sorozat
Vékony Dorottya
Fotográfia szak
DIPLOMAMUNKA
konzulens: Pecsics Mária
"Diplomamunkám kiindulópontja az önismeret. Évek óta foglalkozom a témával, ám mégis egy éve fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy egy olyan emberhez forduljak ezzel kapcsolatban, akinek valóban az a szakmája, hogy az embereknek segítsen megtalálniuk az önmagukhoz vezető utat. Egy pszichiáter személyében meg is találtam, aki a KIP (Katathym Imaginatív Pszichoterápia) módszerével segít új utakat felfedezni önmagamban.
Ez egy tudatos döntés volt, abból a szempontból, hogy már akkor tudtam ebből készítem a szakdolgozatomat. Arról, hogy milyen élmények érnek és ezt vizuálisan hogyan fogom megjeleníteni, akkor még nem volt elképzelésem. Több mint fél év intenzív terápia után értettem meg, hogy egy remek eszközt találtam, de semmiképp sem egy témát. Eszközt találtam egy olyan témához, ami a KIP segítségével került a felszínre, a középpontba, ami jelenleg a legjobban érdekel és ez a téma a családom vagyis azon belül az édesanyám és az édesapám a velük való kapcsolatom, ahogy megélem Bennük magam. Ami foglalkoztat, hogy a személyiségük, történeteik hogyan befolyásolták illetve befolyásolják az én személyes történetemet, fejlődésemet.
Kérdéseket intézek a szüleim felé, amelyekre én magam próbálom megadni a válaszokat, a saját vizuális válaszaimat. Ez nem számonkérés vagy felelősségre vonás, nem is dicséret és magasztalás inkább kutakodás és feltárás. Egy átlagos család vagyunk, nincsenek hatalmas drámák és különleges életutak. Számomra a kérdések újabb kérdéseket vetnek föl, inkább költőiek, mintsem konkrét válaszra váróak, ugyanakkor nagyon szerteágazóak, néhol komolyak, hol tréfásabbak, hol banálisak, hol pedig spirituális jellegűek.
A kérdéseimben felmerülő szituációk, érzések és utalások, mind egy -egy mélyen belém égett helyzet - amit eddig nem tartottam fontosnak - a tudatalattimban bujkáltak és a KIP segítségével derült rájuk fény, új értelemmel ruházva fel őket."
 |
Látod benne magad? Mert nézd őt választottam. |
 |
Fiadként neveltél, mégis lányodnak hívsz. |
 |
Most már mehetek? |
 |
Ti tőlem féltetek, én meg a titkaitoktól. |
 |
Még mindig látom őket. Miért hagytál magamra velük? |
 |
Miért félek, hogy olyan leszek mint te? Hiszen jó vagy. |